Hírek
2016. Október 24. 09:29, hétfő |
Belföld
Forrás: mti
Uniós támogatásokkal összefüggő csalás miatt emelt vádat az ügyészség
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat két cégvezetővel szemben uniós támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt a Fővárosi Főügyészség.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) feljelentése alapján indult bűnügyben a Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat két cégvezetővel szemben uniós támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt - közölte az MTI-vel a fővárosi főügyész.
Ibolya Tibor közleményében azt írta: az ügy elsőrendű vádlottja erdész volt, a másodrendű vádlott az ő segítségével és tanácsai alapján alapította és működtette az ügyben szereplő, erdészeti tevékenységet végző céget. A vádirat szerint ennek keretében az elsőrendű vádlott segített társának a kft. tevékenységének beindításában és az ehhez szükséges géppark kialakításában, amelyet túlnyomórészt uniós alapból származó, vissza nem térítendő támogatásból kívántak beszerezni.
A vádlottak a vád szerint abban állapodtak meg, hogy a ténylegesen járó összegnél magasabb összegű támogatást igényelnek jogosulatlanul. Ennek érdekében - a szintén érdekeltségükbe tartozó cégek közbeiktatásával - létrehoztak egy olyan számlázási láncolatot, amelyben a továbbszámlázás során a beszerzett gépek valós árát - amelyhez a támogatás összege igazodott - mesterségesen megnövelték. A gépek mesterségesen megnövelt beszerzési ára alapján pedig jogosulatlanul magasabb összegű vissza nem térítendő támogatáshoz jutottak.
Az ügyészség szerint a kft. más cégek közbeiktatása nélkül is beszerezhette volna a gépeket a forgalmazóktól.
A vádlottak a vád szerinti konstrukcióban 2009 júliusa és 2010 márciusa között 28 gépet vásároltak, amelyek valós értéke összesen mintegy 200 millió forint volt, azonban a továbbszámlázás révén, a valótlan tartalmú számlák alapján ténylegesen több mint 350 millió forint után igényelték a támogatást.
Az ügyészség szerint a vádlottak csaknem 180 millió forint összegű támogatáshoz jutottak jogosulatlanul, így csaknem 140 millió forint vagyoni hátrányt okozva az uniós, 40 millió forintot pedig a magyar költségvetésnek.
A Fővárosi Főügyészség az ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat, amelyet a másodrendű vádlott tettesként, elsőrendű vádlott társa pedig bűnsegédként követett el. A vád tárgyává tett bűncselekmények büntetési tétele két évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal még tavaly májusban közölte, hogy uniós és állami támogatással élt vissza egy Veszprém megyei gazdasági társaság. A NAV akkori tájékoztatása szerint a Balaton északi partján működő gazdasági társaság erdészeti géppark fejlesztésére pályázott állami és uniós támogatásra, utófinanszírozás keretében. Így a vállalkozás saját forrásból valósította meg a beruházást, majd a benyújtott dokumentumok alapján 178 millió forintos támogatáshoz jutott. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) későbbi ellenőrzése során azonban kiderült, hogy az erdészeti gépek beszerzését a kft. vezetője valótlan, és irreálisan magas összegű számlákkal igazolta.
A gyanú szerint miután normál piaci áron beszerezte a gépeket, papíron eladta szintén a saját érdekkörébe tartozó ciprusi és magyar cégeknek. Ők aztán már száz százalékkal növelt áron adták tovább azokat a támogatott vállalkozásnak, amely így a pályázatban kiírt legmagasabb összeget tudta igénybe venni.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 15. 08:03, péntek | Belföld
Továbbra is kínlódik az építőipar
Az idén szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024. November 15. 08:01, péntek | Belföld
Szijjártó Péter: minden szinten folyamatos a magyar-szlovák párbeszéd az államnyelvtörvény ügyében
Minden szinten folyamatos a párbeszéd a magyar és a szlovákiai kormány között az államnyelvtörvény ügyében, a pozsonyi vezetés tagjai azonban világossá tették, hogy nem kívánják korlátozni a kisebbségi nyelvhasználatot