Hírek
2017. Szeptember 20. 10:40, szerda |
Belföld
Forrás: mti
Újabb gyanúsításokkal folytatódik az egyre dagadó kézilabda bundabotrány
Újabb három személyt hallgatott ki gyanúsítottként a Budapesti Nyomozó Ügyészség a kézilabda-mérkőzésekkel kapcsolatos vesztegetés miatt indított nyomozása során, ezzel a gyanúsítottak száma kilencre nőtt.
A Fővárosi Főügyészség a MTI-ez eljuttatott szerdai közleményben azt írja, hogy a "jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint egyes klubcsapatok vezetői, illetve edzői a mérkőzések eredményének befolyásolása érdekében kínáltak fel jogtalan előnyt (alkalmanként több százezer forintot), amit az érintett játékvezetők elfogadtak".
A hivatal június 7-én több helyszínen tartott házkutatást, melynek során okiratokat és egyéb tárgyi bizonyítékokat foglalt le, és hat személyt hallgatott ki gyanúsítottként, most pedig újabb hármat. Az ügyészség tájékoztatásából kiderül: négy játékvezető, két csapatedző, két klubelnök és a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) egyik tisztségviselője gyanúsított. Mindannyian szabadlábon védekezhetnek.
A nyomozás jelenlegi határideje november 23., de ez meghosszabbítható.
Az MKSZ a júniusi házkutatásokat követően kiadott közleményében többek között azt írta, hogy a sportágban régóta közszájon forgó szóbeszéd szerint egyes, jellemzően a kieséstől fenyegetett klubok kérésére a játékvezetők alkalmanként befolyásolhatták a mérkőzések végkimenetelét. Ezt Kocsis Máté elnök jelezte a rendvédelmi szerveknek, és kérte közbenjárásukat az ügy tisztázása érdekében.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 15. 08:03, péntek | Belföld
Továbbra is kínlódik az építőipar
Az idén szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024. November 15. 08:01, péntek | Belföld
Szijjártó Péter: minden szinten folyamatos a magyar-szlovák párbeszéd az államnyelvtörvény ügyében
Minden szinten folyamatos a párbeszéd a magyar és a szlovákiai kormány között az államnyelvtörvény ügyében, a pozsonyi vezetés tagjai azonban világossá tették, hogy nem kívánják korlátozni a kisebbségi nyelvhasználatot