Hírek
2016. December 01. 05:00, csütörtök |
Belföld
Forrás: mti
Megállapodás született, nem lesz sztrájk a szociális ágazatban
Megállapodás született a szociális ágazat szerdai sztrájktárgyalásán, így a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete visszavonja a december 5-ére meghirdetett országos sztrákját.
Nyitrai Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára sajtótájékoztatón elmondta: a kompromisszumos megállapodás egyik alapvetése, hogy 2018. január elsejére az ágazatban az átlagkeresetek a mostanihoz képest 33 százalékkal emelkednek.
A szakma gerincét jelentő munkakörökben már jövőre megvalósul a 30 százalék körüli béremelés - közölte.
Nyitrai Imre hangsúlyozta, hogy az ágazatban diplomával rendelkezők, illetve hosszabb szolgálati idővel rendelkező munkatársak eláramlását szeretnék megállítani.
Az emelkedés egyik alapja a kormány és a szociális partnerek között létrejött megállapodásnak megfelelő 15, illetve 25 százalékos minimálbér- és bérminimum-emelés, majd 2018-ban további 8, illetve 12 százalékos emelés - mondta el.
Nyitrai Imre kitért arra is, hogy a garantált bérminimum emelkedése nem érint mindenkit az ágazatban, és a megállapodás részét képezi az is, hogy a jövő évi forrásbővítési lehetőség - 9 milliárd forintos többletet már elfogadott a kormányzat az ágazati bérpótlék-emelésre - elsősorban azokra a munkakörökre koncentrál, amelyek esetében nem hatna a garantált bérminimum növekedése.
Az életpályamodell kapcsán megjegyezte az is, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése új helyzetet teremtett, és ebben a helyzetben a szociális partnereik többségének azt volt a kérése, hogy először egy bérfelzárkóztatási programmal álljon elő az ágazat, mert a munkaerőhiány egyes területeken "már veszélyeztetné" az ellátás biztonságát.
Nagy valószínűséggel a kormányzat elfogadja ezt a javaslatot, hogy egy erőteljesebb bérfelzárkózása koncentráljanak - fogalmazott Nyitrai Imre, hozzátéve: ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló többletforrásokat elsősorban a munkaerő megtartására, és a szociális ágazat szakdolgozói bérezésének javítására kívánják fordítani.
Kijelentette, valamennyi olyan követelést, amit érdeminek és kiemeltnek tartottak a szakszervezetek, a kormány teljesítette. Tehát nincs olyan sztrájkkövetelés, ami kielégítetlen lenne - fűzte hozzá Nyitrai Imre.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy most az ágazatban az átlagkereset bruttó 175 ezer 232 forint, ez az intézkedéseknek köszönhetően a jövő évben 208 ezer 300 forintra emelkedik.
Boros Péterné, az MKKSZ elnöke azt közölte, hogy nem tartják meg a december 5-ére meghirdetett sztrájkot, mert - mint mondta - valószínűleg azzal sem tudnának több eredményt elérni.
Közölte, mintegy 5000 dolgozó jelezte, hogy támogatja a sztrájkot. Ez is jelzi, hogy itt volt az ideje egy komoly bérfelzárkóztatási lépés első részének - tette hozzá Boros Péterné, aki vállalható kompromisszumnak nevezte a megállapodást.
Elmondta, értékelték azt is, hogy a szociális munka napja munkaszüneti nappá nyilvánítására vonatkozó törvényjavaslatot benyújtották.
Boros Péterné közölte, azt érzékelték, hogy a kormányzatnak a korábbi időszakhoz képest jelentős keresetnövelési ígérvénye a szociális ágazatban meglévő feszültséget az MKKSZ sztrájkköveteléséhez képest is jelentősen tudja orvosolni.
Az MKKSZ november 10-én jelentett be országos sztrájkot december 5-ére. A szervezet 30 százalékos keresetnövekedést követel az ágazatban dolgozóknak, valamint azt, hogy november 12-e legyen munkaszüneti nap az ágazatban dolgozók számára.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 15. 08:03, péntek | Belföld
Továbbra is kínlódik az építőipar
Az idén szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024. November 15. 08:01, péntek | Belföld
Szijjártó Péter: minden szinten folyamatos a magyar-szlovák párbeszéd az államnyelvtörvény ügyében
Minden szinten folyamatos a párbeszéd a magyar és a szlovákiai kormány között az államnyelvtörvény ügyében, a pozsonyi vezetés tagjai azonban világossá tették, hogy nem kívánják korlátozni a kisebbségi nyelvhasználatot