Hírek
2024. Május 22. 14:01, szerda |
Belföld
Forrás: MTI
Már nyomtatják a szavazólapokat
Már nyomtatják a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az európai parlamenti képviselők június 9-ei választásának szavazólapjait a budapesti ANY Biztonsági Nyomdában, amelynek géptermeiben és csomagolócsarnokaiban szerdán sajtóbejáráson mutatták be, milyen szigorú biztonsági intézkedések mellett készülnek a választási dokumentumok, és miként csomagolják, "dobozolják" azokat szavazóköri bontásban.
Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke a bejárás előtt tartott sajtótájékoztatón azt mondta, az ANY Biztonsági Nyomdában nyomtatják a több mint 33 millió szavazólapot, ebből 24 millió a helyi önkormányzati választásra készül, csaknem 8 millió az EP-választásra, és több mint 1,5 millió a nemzetiségi önkormányzati választásra.
Összesen több mint 10 ezer féle szavazólapot gyárt le a nyomda: az EP-listás szavazólapból kétfajtát (a magyarországi és a levélben szavazók részére), valamint 3177 polgármesterit, 1 főpolgármesterit, 3012 féle egyéni listás szavazólapot a 10 ezer lakosnál kisebb településekre, a tízezernél több lakosú településekre 1586 egyéni választókerületit, valamint 19 vármegyei listásat, egy fővárosi listásat, 13 országos nemzetiségit, 2150 települési nemzetiségit és 64 területi nemzetiségi szavazólapot.
Nagy Attila elmondta: 7,8 millió választópolgár szavazhat június 9-én az ország 3177 településén, 10 119 magyarországi szavazókörben és 147 külképviseleten. Szerdáig 41 ezren jelezték, hogy az EP-választáson nem a lakóhelyükön szavaznak, és 28 ezren az önkormányzati választásra jelentkeztek át tartózkodási helyükre, amellyel már a választás kitűzése előtt 30 nappal rendelkeztek. 14 ezer választópolgár jelentkezett a külképviseleti névjegyzékbe, és 18 ezren igényeltek már mozgóurnát. Felhívta a figyelmet arra: eltérnek az átjelentkezés szabályai az EP- és az önkormányzati választáson, így aki átjelentkezett az EP-választásra, csak a lakóhelye szerinti szavazókörben voksolhat az önkormányzati szavazáson.
Az átjelentkezési kérelmeket május 31-én 16 óráig lehet beadni, és ekkor zárul a külképviseletre jelentkezés határideje is.
Szavazhat 127 ezer levélszavazó is, akiknek a posta már nagyrészt kézbesítette a szavazólapokat, az ő szavazataikat június 9-én 19 óráig várják vissza az NVI-hez, de le lehet adni a szavazatokat a külképviseleteken és az országgyűlési egyéni választókerületi székhelyeken is.
A választásra több mint 70 ezer jelöltet vettek nyilvántartásba, ebből több mint 55 ezer a helyi önkormányzati választáson indul, 306 az EP-listákon szerepel, 15 ezer pedig nemzetiségi jelölt. Négy településen - Szigetszentmiklóson, Kölkeden, Nagydobszán és Sényőn - kilenc polgármesterjelölt indul, és van 853 település, ahol csak egy polgármesterjelölt van. Tiszaburán pedig 51 jelölt indul az egyéni listás választáson.
A szavazólapokat a könnyebb megkülönböztethetőség érdekében eltérő színű kerettel látták el: az EP-szavazólap kerete kék, a főpolgármesteri szavazólapé rózsaszín, a polgármesteri szavazólapé sárga, a vármegyei közgyűlésé szürke. Az egyéni listás és egyéni választókerületi szavazólap egységesen fehér színű, a nemzetiségi szavazólapok pedig zöldek. Ezeket a szavazóknak zöld színű borítékba kell tenniük és le kell zárniuk, különben szavazatuk érvénytelen lesz.
A legtöbb szavazólapot a fővárosban szavazók kapják: főpolgármesterit, polgármesterit, települési egyéni választókerületit, fővárosi listásat és EP-választásit. A nemzetiségi választópolgár - amennyiben nemzetisége települési, területi és országos választást is tarthat - még további három szavazólapot kap.
A megyei jogú városban szavazók a polgármester mellett a települési egyéni választókerületi képviselőre és az EP-listára szavazhatnak. A tízezer lakosnál kisebb településeken és a tízezer lakosnál nagyobb, nem megyei jogú városokban élők ezen kívül vármegyei listás szavazólapot is kapnak. A külképviseleteken illetve levélben szavazók - és az EP-választásra átjelentkezők - csak egy, EP-listás szavazólapot kapnak.
Zsámboki Gábor, az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. vezérigazgatója elmondta, a szavazólapok nyomtatása több mint egy hete kezdődött és jelenleg is tart, a szavazólapok gyártására 250 tonna papírt használnak fel. A szavazólapokat többféle biztonsági jellel is ellátják, így például a szavazólapon szőnyegszerűen elhelyezett vízjellel (ez Magyarország címerét és a "Magyarország" feliratot mutatja), valamint szőnyegszerűen elhelyezett mikroperforációval, ami Magyarország körvonalát mutatja, közepén "H" betűvel. Ezenkívül a nyomda szabad szemmel nem látható, a papír anyagába kevert biztonsági elemeket is elhelyezett a szavazólapokon, ez az úgynevezett biztonsági pettyezés.
A nyomda a jövő hét végéig készen áll arra, hogy a jelöltek visszalépését figyelembe vegye, azaz a visszalépőket leveszik a szavazólapról és új szavazólapot nyomtatnak. Az ezt követően visszalépőket a helyi választási irodákban kell majd "lehúzni" a szavazólapról.
A legkisebb szavazólap A4 méretű, a legnagyobb pedig 420x630 milliméteres nagyságú (több mint négyszerese az A4-es lapnak); ahol 25-nél több jelölt indul, ott két hasábban szerepelnek a jelöltek.
A 216 ezer elsőválasztó kulcstartót kap, a bevásárlókocsiknál használható érme nagyságú kulcstartó egyik oldalán Magyarország, a másikon az EU zászlaja látható.
Az ANY Biztonsági Nyomda nyomtatja az egyéb választási kellékeket is, amelyekkel a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságok el tudják látni feladataikat, mint például a jegyzőkönyveket, borítékokat.
1989 óta az ANY Biztonsági Nyomda, illetve jogelődje, az Állami Nyomda nyomtatja az összes országos választás szavazólapját. A fordulókat is figyelembe több mint harminc választáshoz készített már nyomdai anyagokat.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 15. 08:03, péntek | Belföld
Továbbra is kínlódik az építőipar
Az idén szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024. November 15. 08:01, péntek | Belföld
Szijjártó Péter: minden szinten folyamatos a magyar-szlovák párbeszéd az államnyelvtörvény ügyében
Minden szinten folyamatos a párbeszéd a magyar és a szlovákiai kormány között az államnyelvtörvény ügyében, a pozsonyi vezetés tagjai azonban világossá tették, hogy nem kívánják korlátozni a kisebbségi nyelvhasználatot