Hírek
2017. Március 06. 15:07, hétfő |
Belföld
Forrás: mti
Magyarországon a legnagyobb a férfi és női vállalatvezetők fizetése közötti különbség
Az unió tagállamai közül Magyarországon a legnagyobb a vezető tisztségben dolgozó férfiak és nők fizetése közötti különbség az Eurostat hétfőn, a közelgő nemzetközi nőnap alkalmából közzétett statisztikája szerint:
egy férfi vezető átlagosan 33,7 százalékkal keres többet, mint egy ugyanolyan vezetői munkakörben dolgozó nő.
Minden uniós tagállamra jellemző, hogy a férfi vezetők többet keresnek, viszont az arányokat tekintve nagy a szórás. A magyarhoz hasonló arányú, 33,5 százalékos a nemek közötti bérszakadék Olaszországban. A különbség Romániában a legkisebb, itt a férfi vezetők fizetése 5 százalékkal magasabb. Az uniós átlag 23 százalék.
Az EU-ban a vezetői tisztségeket továbbra is többségében férfiak töltik be: csak minden harmadik vezetői poszton található nő, jóllehet a munkaerőpiacon alkalmazottak fele nő. Az EU-ban csaknem 7,3 millióra tehető azok száma, akik valamilyen vezető pozícióban dolgoznak. Közülük 65 százalék férfi, és csak 35 százalék nő.
Az Eurostat felhívta a figyelmet a tagállamok közti különbségekre: női vezetőket legnagyobb arányban Lettországban találni, ahol még csekély többségben is vannak (53 százalékkal) a férfiakhoz képest. A legkevesebb női vállalatvezető (22 százalék) Olaszországban, Németországban és Cipruson dolgozik. Magyarországon az arány 41 százalék, azaz valamivel az uniós átlag fölötti.
Az Eurostat hétfőn közzétett számításai 2014-es adatokon alapulnak.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 15. 08:03, péntek | Belföld
Továbbra is kínlódik az építőipar
Az idén szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024. November 15. 08:01, péntek | Belföld
Szijjártó Péter: minden szinten folyamatos a magyar-szlovák párbeszéd az államnyelvtörvény ügyében
Minden szinten folyamatos a párbeszéd a magyar és a szlovákiai kormány között az államnyelvtörvény ügyében, a pozsonyi vezetés tagjai azonban világossá tették, hogy nem kívánják korlátozni a kisebbségi nyelvhasználatot