Hírek
2018. Június 20. 14:03, szerda |
Belföld
Forrás: mti
Magyarország és Szlovákia rendezheti 2022-ben a férfi kézilabda Eb-t
Magyarország és Szlovákia rendezheti 2022-ben a férfi kézilabda Európa-bajnokságot - erről a kontinentális szövetség (EHF) glasgow-i kongresszusán született döntés szerdán.
Az eseményre még a belga, a francia és a spanyol szövetség jelezte szintén közös rendezési szándékát, míg a dán és a svájci szövetség a szavazás előtt visszalépett az ugyancsak együttes pályázatukkal.
A női szakágban már rendeztek Eb-t Magyarországon 2004-ben és 2014-ben is - utóbbit Horvátországgal közösen -, a férfiaknál azonban először kerül majd sor erre.
Kocsis Máté, a magyar szövetség elnöke a szervezet honlapján kiemelte: az ország és a magyar kézilabdasport számára "történelmi siker", hogy Szlovákiával közösen 2022-ben férfi Eb-t rendezhet, ami csúcseseménynek számít a sportágban.
"A döntés egyértelmű elismerése az elmúlt évek munkájának, hiszen többször bebizonyítottuk már, hogy megbízható szervezők vagyunk, és garantált a színvonalas és méltó rendezés" - nyilatkozott.
A magyar küldöttség tagjaként Nagy László, a Telekom Veszprém válogatott játékosa elmondta: egy sportoló életében "óriási dolog", ha hazai pályán léphet pályára világversenyen.
"Sajnos nekem nem adatott meg, ám nagyon drukkoltam, hogy a magyar válogatott a közeljövőben hazai világversenyen léphessen pályára, ezért is volt öröm dolgozni a pályázat során és itt, Glasgowban" - fogalmazott.
"Kemény ellenfelekkel kerültünk szembe, de könnyű dolog volt a magyar-szlovák pályázatot képviselni az elmúlt hónapokban Európa-szerte, mert egyértelműen a miénk volt a legerősebb pályázat" - mondta Fürjes Balázs államtitkár, a nemzetközi sportpályázatok kormánybiztosa. Kiemelte: "a sportág nagyágyúit, Franciaországot és Spanyolországot" sikerült legyőzni a szavazáson, meggyőző fölénnyel.
Hozzátette: a pályázat kulcseleme volt, hogy a szurkolók és a versenyzők érdekét szolgálva a torna a kis távolságok és az alacsony költségek Európa-bajnoksága lesz.
A férfiak 15. kontinensbajnokságán - a sportág történetében második alkalommal - már 24 csapat vesz részt. Az Eb-t 2022 januárjában, a tervek szerint hat városban rendezik meg, Magyarországon Budapest, Debrecen, Szeged és Veszprém, míg Szlovákiában Kassa és Pozsony lesz házigazda, a döntőnek a Papp László Budapest Sportaréna ad otthont.
A magyar együttes még nem jutott be Eb-n a négy közé - a 13 eddigi torna közül 11-en vett részt, csak a 2000-es és a 2002-es viadalra nem jutott ki -, legjobb helyezését 1998-ban érte el, amikor az olaszországi kontinensbajnokság 12 csapata közül a hatodik lett. A válogatott legutóbb - idén januárban - Spanyolország, Dánia és Csehország mögött három vereséggel csoportja utolsó helyén végzett az Eb, így nem jutott a 12 közé. A következő, 2020-as Eb-nek Ausztria, Norvégia és Svédország ad otthont.
Az EHF Twitter-oldalának közlése szerint a 2024-es, olimpiai kvalifikációs férfi Eb-n Németország látja vendégül a kontinens legjobbjait, a szakágban meghatározó nemzet válogatottja már kétszer nyert Eb-aranyérmet (2004, 2016), de világbajnoksággal ellentétben kontinensbajnokságon korábban még nem lehetett házigazda.
A németek a dán és svájci közös pályázatot utasították maguk mögé a szavazáson. A magyarok és a szlovákok szintén közösen jelentkeztek a 2024-es Eb-rendezésre is, de a szavazásra ez már aktualitását veszítette.
A kongresszuson eldőlt, hogy a 2022-es női Eb-t - először a sportág történetében - három országban rendezik, ennek értelmében Macedónia, Montenegró és Szlovénia lesz házigazda.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 15. 08:03, péntek | Belföld
Továbbra is kínlódik az építőipar
Az idén szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024. November 15. 08:01, péntek | Belföld
Szijjártó Péter: minden szinten folyamatos a magyar-szlovák párbeszéd az államnyelvtörvény ügyében
Minden szinten folyamatos a párbeszéd a magyar és a szlovákiai kormány között az államnyelvtörvény ügyében, a pozsonyi vezetés tagjai azonban világossá tették, hogy nem kívánják korlátozni a kisebbségi nyelvhasználatot