Hírek
2016. Február 24. 08:01, szerda |
Belföld
Forrás: mti
Két népszavazási kérdés érkezett a vasárnapi boltzárral kapcsolatban
A Kúria keddi döntése után már két, a vasárnapi boltzárral kapcsolatos kérdést is benyújtottak magánszemélyek, egy harmadik kérdést pedig a népszavazással kapcsolatban adtak be
- derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) internetes tájékoztató oldalának adataiból. Az M1 aktuális csatorna információi szerint az elsőként népszavazási kérdést benyújtó Erdösi Lászlóné a herceghalmi polgármester felesége.
A Kúria keddi döntésével - amelyben a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kérdések ügyében megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hitelesítő határozatát és megtagadta a kérdés hitelesítését - megszűnt az üzletek vasárnapi zárva tartására vonatkozó kérdés eddigi "védettsége", és be lehet újat nyújtani, amelyet az NVB elbírálhat. Az NVB az elsőként benyújtott kérdést fogja elbírálni.
Az NVI internetes tájékoztató oldala szerint a Kúria döntése után nem sokkal hárman nyújtottak be népszavazási kérdést, ebből kettő érinti a vasárnapi boltzárat.
A vasárnapi boltzárral kapcsolatban elsőként Erdösi Lászlóné magánszemély kezdeményezése érkezett, az ő kérdése úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek - a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény szerint - továbbra is zárva tartsanak vasárnap?"
Az M1 aktuális csatorna híradójában elhangzott, hogy Erdösi Lászlóné a herceghalmi polgármester felesége. Erdösi László korábban a Fidesz jelöltje volt, a legutóbbi önkormányzati választáson viszont a kormánypárt jelöltjével szemben indult és nyert.
A "blokkolásról" készült felvételek tanúsága szerint néhány másodperccel később Nyakó István, az MSZP politikusa "érkeztette" beadványát. A politikus magánszemélyként azt a kérdést nyújtotta be: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?"
Az NVI szeptember közepétől csak érkezési időpontot tartalmazó beadványt vesz át, az időbélyegző határozza meg, milyen sorrendben érkeztetik a dokumentumokat, ami meghatározza az elbírálás sorrendjét is. Az érkezési és elbírálási sorrendnek azért van jelentősége, mert a népszavazásról szóló törvény szerint egy kérdés benyújtása után már nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés az előbbi hitelesítését megtagadó döntés jogerőre emelkedéséig.
Ez pedig azt jelenti, hogy mivel elsőként Erdösi Lászlóné kérdése érkezett be, azt fogja az NVB elbírálni, és Nyakó István kérdésének hitelesítését a "párhuzamossági moratóriumra" hivatkozva valószínűleg megtagadja.
A nyilvántartás szerint kedden időrendben az első kérdést Őrsi Gergely Ferenc magánszemély nyújtotta be, ez a kérdés azonban nem a vasárnapi boltzárhoz kapcsolódik, hanem úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a 2011. december 31-én hatályos törvényi szabályozásnak megfelelően biztosítsa a népszavazáshoz való jogot?"
Az NVI elnökének, Pálffy Ilonának öt napja van arra, hogy formai szempontból megvizsgálja a beadott kérdést, és ha megfelel a jogszabályi előírásoknak, akkor az NVB elé terjessze. A kérdés formai vizsgálatánál az NVI elnöke a többi között azt ellenőrzi, hogy a kérdéshez benyújtottak-e húsz és harminc közötti támogató aláírást, a kezdeményezőt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az adatvédelmi nyilvántartásba vette-e, valamint a benyújtó magánszemély közölte-e a nevét, a lakcímét, a személyi azonosítóját és a nyilatkozatát arról, hogy a kezdeményezést magánszemélyként nyújtja be.
Ha a kérdést a bizottság elé terjesztik, akkor az NVB-nek további 30 napja van a kérdés hitelesítésére.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 15. 08:03, péntek | Belföld
Továbbra is kínlódik az építőipar
Az idén szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024. November 15. 08:01, péntek | Belföld
Szijjártó Péter: minden szinten folyamatos a magyar-szlovák párbeszéd az államnyelvtörvény ügyében
Minden szinten folyamatos a párbeszéd a magyar és a szlovákiai kormány között az államnyelvtörvény ügyében, a pozsonyi vezetés tagjai azonban világossá tették, hogy nem kívánják korlátozni a kisebbségi nyelvhasználatot