Hírek
2015. Április 09. 13:43, csütörtök |
Belföld
Forrás: Könyvkultúra Magazin/Matykó Károly
Egy titokzatos francia az Árpád-kori Magyarországon
Nem lehet tudni, hogy a rajzgyűjtemény mi célt szolgált...
Tavaly novemberben jelent meg az Osztrák-Magyar Akció Alapítvány támogatásával Rostás Tibor művészettörténész Magyarország földjére küldtek című több, mint 200 oldalas kötete, mely 328 illusztrációval, építészeti rajzzal, térképekkel és fotóval mutatja be Villard de Honnecourt, a „titokzatos pikárd” történetét. Róla és művéről kérdeztük a könyv szerzőjét.
– Miért fontos Villard de Honnecourt a művészettörténet számára?
– De Honnecourt a vázlatkönyvéről híres, amelyben rajzok és feljegyzések maradtak fent a gótika törzsterületéről, az 1220-30 körüli időszakból. Ezeken a nagy francia katedrálisok jelennek meg, amelyeknek az építésénél jelen volt a szerző. Főleg a német kutatások korábban úgy tekintettek rá, mint építészre, aki egy páholyban, építőműhelyben használatos technikákat rajzol le és ad tovább az utódoknak. Újabban — ezen a legutóbbi 30-35 évet kell érteni — elsősorban a franciák, de az angol és amerikai szakemberek is, a vázlatkönyvre úgy tekintenek, mint portfólióra; a rajzokra pedig mint egy outsider érdeklődő rajzaira, netán egy pikárdiai érdeklődő klerikus rajzaira, melyek segítségével tájékozódik és a konventjének hazaviszi azokat az építészeti innovációkat, amelyek alapján ez a konvent megújíthatná az épületeit.
Folytatás…
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 15. 08:03, péntek | Belföld
Továbbra is kínlódik az építőipar
Az idén szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024. November 15. 08:01, péntek | Belföld
Szijjártó Péter: minden szinten folyamatos a magyar-szlovák párbeszéd az államnyelvtörvény ügyében
Minden szinten folyamatos a párbeszéd a magyar és a szlovákiai kormány között az államnyelvtörvény ügyében, a pozsonyi vezetés tagjai azonban világossá tették, hogy nem kívánják korlátozni a kisebbségi nyelvhasználatot